Itt a tél, a zord időjárás, és -mint ahogyan az szokott- ismét előtérbe kerül az indokolatlan ködlámpahasználat. Ahogyan korábbi KRESZ-tárgyú cikkeinkben is, most is a hatályos jogszabályok alapján vizsgáljuk meg ezt a kérdést, és próbálunk utat mutatni a helyes gyakorlattal kapcsolatban.
1. Jogszabályi környezet, előírások
A ködlámpa (csak hogy egyszerűsítsük, most eltekintenék a sokkal bonyolultabb “zárófény” kifejezéstől, valamint a műszaki paramétereket szabályozó KÖHÉM rendelet az elülsőt “ködfényszóró”, a hátulsót “hátsó ködlámpa” néven nevezi) kialakításával és használatával kapcsolatos szabályokat a KRESZ és a 6/1990-es KÖHÉM rendelet tartalmazza. Nem fárasztanék senkit az utólagos felszerelésre, jelölésekre, elektromos bekötésre és egyebekre vonatkozó szabályokkal, inkább fókuszáljunk a használatra.
A KRESZ-ben elég lakonikusan annyit írnak erről, hogy “Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.”. Jegyezzük meg a kiemelt kulcsszavakat, mert mind fontosak.
Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága
Ehhez tartozik még, hogy “Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.”
Megzavarhatja ám az embert ugyanakkor a KÖHÉM rendelet alábbi passzusa:
5.13. első ködfényszóró
lámpa, amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását;
5.14. hátsó ködlámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét;
Akkor most a hátsót csak és kizárólag köd esetén lehet használni?
Ellentmondásosnak tűnik a két jogszabály, hiszen a KRESZ szerint a hátsót is lehet mindig használni, míg a KÖHÉM rendelet csak köd esetén javasolná. Igazságot tenni ebben a kérdésben mi nem tudunk, de személyes véleményem szerint a KÖHÉM rendelet nem a hátsó ködlámpa használatának módját szabályozza, hanem a rendeltetését (aminek szánták eredetileg), így a használat vonatkozásában a KRESZ-ben foglaltakat tartom helyesebbnek. A jogalkotó szándéka az, hogy a korlátozott látási viszonyok között könnyebben észrevehető legyen hátulról az autó, jobban meg lehessen becsülni a sebességét, távolságát, ezáltal csökkentse a ráfutásos balesetek kockázatát. Persze az is lehet, hogy “gondolta a fene“.
2. Hogyan kell használni, vagy hogyan illik?
Sehogyan nem kell használni. Azt, hogy mikor kapcsolja fel vagy le az ember az elsőt vagy a hátsót, a sofőr dönti el, a jogszabály nem kötelez semmire. Ha viszont úgy döntünk, hogy felkapcsoljuk, maradjunk inkább az illemnél, előzékenységnél, ami egyben biztonságosabb közlekedést is eredményez.
Mit tudunk a ködfényszóróról és a ködlámpáról?
- a ködfényszóró magasabb fényerejű, mint a tompított fényszóró
- ugyanakkor alacsonyabban helyezkedik el, az úttesthez közelebb
- a hátsó ködlámpa erősebb fényű, mint a hátsó helyzetjelző, gyakran még a féklámpánál is
- a hátsó ködlámpa sokszor a sofőr szemmagasságában van
A fentiek alapján akkor mikor és hogyan érdemes használni?
- ha a látási viszonyok köd, eső, hó, por vagy egyéb ok miatt korlátozottak
- menet közben
- vigyázva, hogy ne vakítsuk el a mögöttünk jövőt, azaz javasolt kikapcsolni a hátsó ködlámpát olyankor, ha a forgalom belassul, vagy mi magunk is biztonságos távolságban látjuk a ködlámpa nélkül előttünk haladót
Mikor ne használjuk?
- normál látási viszonyok között -tilos
- álló helyzetben -tilos
- dugóban, lassú haladáskor -inkább ne
- lakott területen belül, 50-es sebességhatárú utakon -inkább ne
A fentieket nem bírósági ítélet, vagy rendőrségi határozat állapította meg, szóval hatósági ügyben nem használhatod hivatalos forrásnak, ha véleményed van, és kifejtenéd, akkor ebben a Facebook posztban oszd meg velünk.
